Sziasztok!

Ez a hét picit lassan akart beindulni, de a végére teljesen felpörögtek az események. 

Németórán a témánk jelenleg a különböző nemzetek sztereotípiái. Ehhez kapcsolódóan olvastunk szöveget, képek alapján találtuk ki, hogy vajon melyik nemzet emberéről lehet szó. Plusz magnón különböző vicceket hallgattunk meg, majd nekünk is kellett mesélni. Hát meg kell hagyni jókat röhögünk :D Kedden a sulikórus már nem volt olyan vidám, mert sajnos a docentin meghalt, és az ő megemlékezésén fogunk énekelni, és erre készültünk. Szerdán Landeskunde órán megnéztük az egyetem régi auláját. Itt most kivételesen nem tudott velünk lenni a tanárnőnk, ezért egy idegenvezető mesélt nekünk, plusz Michael, az egyik tutorunk jött még velünk. Hát ez az idegenvezető... :D Szétröhögtük rajta az életünket. Ha 60x nem kért elnézést amiért beteg, és ezért nem tud hangosan beszélni, akkor egyszersem. Plusz azt hitte, hogy valami nagy előadáson van, mert végig affektálta, mutogatta az egészet majd a mondadója végén levette a kalapját és meghajolt :DD Hát oké....

Ezután kérdeztük Michaelt, hogy mi a szitu vége van-e az órának vagy ő mesél még nekünk valamit... Mondta, hogy nem, mehetünk nyugodtan. De azért mondtam neki, hogy nyugodtan improvizálhatna valamit :D Neki sem kellett több, előadta az aula lépcsőjének történetét :DDD Ezután páran elmentünk még meginni egy kávét, közben beszélgettünk, hogy mennyire hamar eltelt az idő, hiszen már csak egy hónapunk van, lassan jönnek a vizsgák, a hazaút :( Jajj rossz belegondolni. Mikor el kellett indulnom ide, nem igazán akartam, (jó de persze, akartam, mert különben nem jelentkeztem volna... de az utolsó pillanat, a pánik, hogy tényleg mindent és mindenkit itt kell hagyni és egyedül helytálni egy másik országban, ahol senkit sem ismersz... hát nem mondanám könnyűnek) most meg belegondolni, hogy ezeket az embereket akiket úgy megszerettem, most őket kell majd itthagyni... Regi barátnőm jól mondta: "Melőtt kimész azért sírsz, mert ki kell menni, mikor hazajössz meg azért, mert haza kell jönni..." Már átérzem mire gondolt (bár akkor még nem voltam ebben 100%-ig biztos)

Délután volt még egy spanyol órám is. Jó hír, hogy ebből a tárgyból nem kell vizsgáznom :D Vagyis lehet vizsgázni, akkor kapsz egy jegyet plusz 3 kreditet, de ha nem vizsgázol, akkor kapsz 2 kreditet plusz mellé írják, hogy teljesítettem a kurzust! Áh, eggyel kevesebb vizsga bibibibíííí :P Ja vizsgák... tök jó otthon már minden tárgyamból meg van a jegyem, majd csak 1 tárgyból kell vizsgáznom, amit egy 30 oldalas Landeskunde portfólió után már féllábon is kibírok... Szóal mondhatom, hogy nem lesz semmi gáz!

Csütörtökön voltam oviban. Most először egy teljes napot, mert múlt héten nem tudtam menni, és úgymond így bepótoltam azt is. Jajj szívesen töltenék fel képeket a lurkókról, de azt sajnos nem lehet :( Pedig annyiraaa cukiiiiiiiiiiik! Jövőhéten tartanak egy Sommerfesztet, amire engem is meghívtam :) Most erre készülnek nagyban, készítettek kis hangszert meg dalt tanulnak:

Mondani sem kell, egész nap ez ment utána a fejemben :D Mielőtt kimentünk a gyerekekkel az udvarra, egyesével bekentük őket naptejjel. Egy másik csoportban lévő kisfiú odajött hozzám, hogy kenjem be őt is. Hallotta az akcentusomat, hogy nem német vagyok, így megkérdezte, hogy honnan jöttem. Válaszoltam neki, hogy Magyarországról.

-"Téényleeg? És ott milyen nyelven beszélnek?"

- Hát magyarul!

- Hm... még sosem hallottam ezt. De képzeld a nagymamám tud svédül! Én pedig beszélek németül, és tanulok angolul, mert ezt a nyelvet az egész világon beszélik, és ez nagyon fontos!

Itt csak pislogtam, hogy húhha, ez a gyerek még csak 5 vagy 6 éves és már ekkora ambícióval rendelkezik! Nem semmi.

Mondanom sem kell a nap végére kellően elfáradtam, de még volt hátra egy német órám. Itt a präfixes igékről tanultunk. Ehhez kapcsolódóan volt házink is. Persze, hogy az első feladatnál engem szólított a tanár. Eléggé fáradt voltam, nem nagyon koncentráltam az olvasásra, ezért sikerült is egy jó kis bakit csinálnom, de legalább jót nevettünk mindannyian :D 

Óra után kitaláltuk a csajokkal, h csináljunk valamit. Hm... menjünk a Neckarhoz, vagy hová? Hát végül úgy döntöttünk elmegyünk a Mohr nevű helyre, mert ott tök finom a hambi, és páran enni is akartak, plusz csütörtökön a csajok egész este ingyen ihatják a sektet. Jó kis hely :P ( Le is nyúltam emlékbe egy söralátétet :)

Mivel suli után mentünk, nálam volt a füzetem is. A csajok meg kreatívkodtak picit:

Na igen Heli már be volt sózva, hogy táncolni akar, szóval utána elmentünk még egy táncolósabb helyre is :) Jó kis buli kerekedett a végére.

Pénteken elementünk Janaval és Karinnal zumbára. Ja igen az egyetemi kártyánkkal a legtöbb sport órát ingyen vehetjük igénybe. Hát még életemben nem voltam zumbán,de otthon általában nők az óraadók, na itt persze, hogy egy spanyol csávó tartotta :D Hát esküszöm én nem tudom úgy rázni a csípőm mint ő :DD Állandóan kérte, hogy mondjuk, hogy "huhúúúú" ilyen ujjongásszerűen. Nagyszerű, főleg mikor már levegőt is alig bírsz venni... :D Ez másfél órás, de 10 perccel hamarabb eljöttem, mert 19:15-kor találkozónk volt, ugyanis elmentünk egy improvizációs színházba. A csoport neve Kopfsalat. A terem természetesen fekete volt, és nem is volt túl nagy, de mivel csak 2 szereplős volt a darab, így nem is kellett volna nagyobb. Volt egy kis büfé, vettünk sört, és így néztük az előadást. Egy csávó konferált, és kért tőlünk 2 szereplő nevet plusz foglalkozásokat, maj végül különböző tárgyakat. Ami épp nálad volt. Ezeket építették bele az előadásba. Két férfi színész volt, egy fiatalabb és egy idősebb. Őszintén nem mindent értettem az előadáson, de amit igen, hát azon szétnevettem magam :D Improvizácóként rappeltek is benne, háát nagyon betegek voltak és összességében nagyon jó krimi előadást hoztak össze! Örültem, hogy ide is eljuthattam. Az előadás után még páran elmentünk meginni egy sört, aztán ettünk egyet egy török kajáldában és mindenki nyugovóra tért. 

Ez a hét is tök izgalmas és élményekben gazdag volt. Most pedig asszem elkezdem a Landeskunde portfóliót, mert nem írja meg magát... (sajnos)